A község XX.századi története PDF Nyomtatás E-mail

Megváltást jelent a falu számára, amikor 1926-ban megnyílt a bauxitbánya jó kereseti lehetőséget teremtve az itt élők számára. A parasztok ugyanis arra kényszerültek, hogy a szomszédos községben földet vásároljanak. Sokan nagyobb városokba költöztek annak reményében, hogy gyári munkásként munkához jutnak. Sokan bérfuvarozást vállaltak.


Az első bauxitbányát Balázs Jenő Székely származású, gyergyóremetei bányamérnök fedezete fel. Balás 1919-ben bánya és kohómérnöki irodát nyitott Budapesten. Kutatásainak megkezdésére nagy hatást gyakorolt Taeger Henrik geológus 1905-ös kutatásai a Gánt környéki bauxitról. A minőségellenőrző vizsgálatok szerint Balás Jenő Hosszúharasztosnál Európa legjobb bauxit előfordulását találta meg. Dr. Telegdi Roth Károly a "Vértes - hegység bauxitbányái" címu 1925-ben írt munkájában kimerítő beszámolót ad a lelőhelyről és annak piaci jelentoségéről. A kitermeléséhez érdekeltségi csoportot hoztak létre. Doktor Hiller József az ALUÉRC Rt. Főigazgatója megbízta Bortnyák István és Nemes Vilmos bányamérnököket a bauxitbánya felmérésével. E célból bányairoda nyílt özvegy Schweighardtné "Méri néni" kocsmájában és négyfős kutatócsoportban megkezdődtek a felmérések. Az emlékszoba az 1915-ben alapított Vértes Vendéglőben tekinthető meg. A kutatások eredményeképp 3,35 millió tonna jó minoségű bauxitot találtak, ami azt jelentette, hogy Gánt Európa leggazdagabb bauxitbányája lett.A meddőréteg letakarítása és a külfejtés kézzel, teraszos jelleggel történt. A bauxitot csillékbe lapátolták és kézzel, vagy lovas kocsival a vasúti kocsikhoz tolták, végül pedig Bodajkra szállították. A bányászok 12 órás műszakban dolgoztak, bérük csillénként 14 fillér volt. A műszak alatt 30 csillét kellett teljesíteniük. 1926-ban került sor a 140 férőhelyes munkáslaktanya kiépítésére Gánt - Bányatelepen. Itt 30 vízvezetékkel, árammal ellátott egyszobás lakás állt a bányában dolgozók rendelkezésére. 1938-ban kultúrház, mozi, rendelő és iskola is működött. A bányában dolgozók száma a 30-as években meghaladta az 1000 főt. A népesség létszáma is rohamosan nőtt: 1930-ban a falu külterületeivel 1493 lakost számlált. Időközben 1928-ban Gánt területe Vérteskozmával és Kőhányással bővült. 1930-ban került sor az első gőzbagger üzembe helyezésére. A géppark segítségével a Gánti Bauxitbánya a világ eddig legjobban gépesített bányája lett. A gépesítés 1930-tól egészen a háború végéig fokozódott.
 
 

1939-ben a bányát hadiüzemmé nyilvánították. A növekedő termelés ellenére 1944-ben bánya munkaerő problémával küzdött a behívások miatt. A munkafeltételek romlása miatt a gépeket még ebben az évben leszerelték, és Bajorországba szállították.

Gánt frontvonalba került. 1944. december 26-án orosz katonák jöttek a faluba. A németek a Móri-árokban szállásolták el magukat. A front 1945. március 16-ig három hónapra a Gránás-hegyen megmerevedett. A munkáslaktanyát hadikórházzá alakították. Gánt lakosságát Vértesacsára és Válra telepítették. Lakhelyükre tíz héttel később térhetek vissza. 1946. május 18-án Gántról több mint 900 lakost lovaskocsikkal szállítottak az acsai vasútállomásra. Személyenként 20kg poggyászt vihettek magukkal. Marhavagonokban utaztak 10 napon keresztül, majd május 28-án megérkeztek Eschwegebe, ahol elszállásolták őket. A kitelepítettek helyére Tápióbicskéről, Mórról és Bakonysárkányról (22 család) jöttek telepesek.

A háború után a termelés lassan növekedett. 1958-ban a bauxitbánya elvesztette önállóságát, és 1962. december 31-én bezárták.

A magas önköltség miatt 1988-ban Bagoly hegyen került sor a bánya végleges bezárására.

1926 és 1988 között 13,6 millió tonna bauxit került kitermelésre.